Az örmény szertartású liturgia a római katolikus liturgiától több dologban különbözik. Az örmény liturgia nyelve kezdettől fogva örmény.  A liturgia szövege több könyörgő elemet tartalmaz és hű maradt az ősi alázatos szövegezéshez. Külsőségeiben a pap ruhája egy magas gallérú köpeny, amely díszes, aranyszál díszítéssel van hímezve. A pap a mise jelentős részében egy keleties mintájú föveget visel. A miseruhához a miseruha színéhez és díszítésével megegyező kézelők tartoznak. Az oltárszolgálatot ellátó ministránsoknak többféle színű földig érő zárt ruházata van, amelyhez aranyszállal díszített váll pelerin tartozik. A mise alatt a pap és a ministránsok az oltárt többször is megkerülik. Jelenleg a pap a mise szövegét magyar nyelven mondja el, jeles ünnepek alkalmával külföldi vendég pap rendkívül látványos és ünnepélyes szentmisét mutat be, kórussal és ministránsokkal.

A Kis Pogány-havason (1195 m) találhatók a Szent László kápolna romjai, a Szent László kő és a Szent László forrás.  A legenda szerint nagy királyunk a környéken a pogány kunokkal csatázott. A csata emlékére a király kápolnát emeltetett, a kő, amely lova patkójának nyomát őrzi, a kápolna mellett található. Szent László kútja távolabb van.

1981 és 1986 között épült, Csíkszereda és a környező falvak vízszükségletének 90%-át biztosítja. A gát földgát, agyagmaggal. A tározóba maximum 7 millió köbméter víz fér és szükség esetén 17 óra alatt ereszthető le teljesen.

A mesterséges tóba beleömlik a Pálos-patak és a Szalonka-patak.

A séta az Örmény emlékháztól indul. Az Emlékháznak helyet adó épület 1862-ben készült el, egy kereskedőcsalád tulajdonában volt. Itt működött a "Szentháromság”-ról elnevezett gyógyszertár is. Az ingatlan 1924-ben került a Szentháromság Segélyegylet tulajdonába.1948-ban államosították és ezután szülőotthont, majd szociális öregotthont alakítottak ki összevonva a szomszédos épületekkel. 2008-ban hosszas tárgyalások után sikerült a jogfolytonosságú Szentháromság Alapítvány számára visszaszerezni.  Igen rossz, lelakott állapotban volt, és az alapítvány csak fokozatosan tudta felújítani. Mindezt azzal a céllal, hogy méltó emléket állítsanak a hajdan volt itteni örmény közösségnek. Az épület több teremből áll, berendezése folyamatosan történt és ma is történik: liturgikus és tárgyi emlékek, miseruhák, családi és közösségi fényképek, írásos dokumentumok, régi bútorok, használati tárgyak alkotják a lassan bővülő  kiállított anyagot.

A falu felett északra magasodó Pogány-havas előfokán gótikus kápolnarom van. A monda szerint Szent László építtette a kunok legyőzésének emlékére, a közelében levő sziklán pedig két lólábhoz hasonló bemélyedést Szent László lovának patkóhelyeként emlegetnek. A falu valószínűleg előbb itt a hegytetőn feküdt és csak a békésebb időkben települt le a hegy alatti völgybe. 1669-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével örmények telepedtek itt le, akik alig 200 év alatt módos, városias településsé fejlesztették. A gyimesiek egykori vásáros helye, környékén borvízforrások vannak. Felette 1986-ban épített gát és víztározó található.

1910-ben 3078 magyar lakosa volt, 92 görög katolikus kivételével mind római katolikusok. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásának székhelye volt. 1992-ben 1768 lakosából 1755 magyar és 12 román volt. Jelenleg a községet főként magyarok lakják. A 2002-es népszámlálás szerint a 3652 lakos 96,39%-a (3520 fő) magyar nemzetiségű volt.

A főoltár mögötti falon lévő felirat szerint, a mai templom helyén egy 1701-ben épült kőtemplom állt, melynek anyagát beépítették a későbbi nagyobb templomba. A ma látható templomot 1762-ben kezdték építeni, a Szentháromság Egyesület és a Krisztus kínszenvedéséről nevezett társulat a Passionis Domini tulajdonából, ugyanakkor a nép körében is szervezetek gyűjtéseket.1768-ban az épülő templomhoz fatornyot csatoltak, melyben két harangot helyeztek el. A templom végső formáját 1785-ben nyerte el, abban az évben szentelte fel Szentháromság tiszteletére, gróf Batthyány Ignác püspök. 1846-ban a templomot megnagyobbították, akkor került sor a hajó déli falához csatlakozó portikusz építésére. A templom első szószékét 1775-ben készítették, melyet 1860-ban egy újabb szószékkel helyettesítettek. A templomot 1813-ban kőoszlopokra támaszkodó fakerítéssel vették körül. A megrongálódott kerítés helyébe 1859-ben új kőfalat emeltek a templom és a sírkert köré. A kerítés keleti részéhez csatlakozó Szent Család kápolna 1820-ban épült Száva Antal jóvoltából.

A templomot körülölelő cinteremfal az északnyugati és délnyugati sarkainál levágott, szabálytalan téglány alakú. A kőlábazatra helyezett vakolt téglafal csúcsát cserepek védik a beázástól, belső részébe félköríves falfülkéket mélyítettek be. Délkeleti sarkát a két helyiségből álló Szent Család kápolna képezi. A kápolna egy nagyobb, sátortetővel fedett hullámos oromzatú épületrészből és egy annál alacsonyabb nyeregtetős építményből áll. A hullámos kiképzésű oromzat félköríves falfülkéje alatt található kőtáblán az építésre vonatkozó felirat található: „Szentséges Família Tiszteletére Száva Antal 1820”. A cinteremben a helybeli örmény családok tagjainak fekvő sírkövei láthatók. A faragott kősírkövek különlegessége a Székelyföldön ritkaságszámba menő fektetett elhelyezés, melynek csak néhány példája ismeretes a Csíki medence más településein (pl. Csíkszenkirály, Csobotfalva).

Gyimesbükkön, az ezeréves határ, a Gyimesi-szoros és a Rákóczi-vár romjainak közelében, kéthektáros területen található a szálláshely, amelyben sátorozási lehetőség is adott.  2 ágyas saját fürdőszobás szobák, sétakocsikázás, Csángó népi mulatóprogram, gyalogtúrák, lovas, szekeres kirándulások, esztena-látogatás és sajtvásárlási lehetőség várja a vendégeket. 

Egyes vélemények szerint Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Első neve Ghemes vára volt, amit feltételezések szerint a területen akkoriban élő gímszarvasokról kapott. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A mádéfalvi veszedelem után az osztrák csapatok is megerősítették, a lehetőségekhez képest bővítették. A vár a 19. század közepéig volt használatban, amíg meg nem épültek a határkapuk, vámhivatali épületek és a határőr laktanyák. 1894-ben Magyarország és Románia új vasútvonal építését határozták el, mely a gyimesek völgyében lépi át a határt. A vasút a Gyimesbükk elhagyása után a vár tövében átlépi a Tatros folyót, elhalad a 30. számú vasúti őrház mellett - amely a MÁV legkeletibb őrháza lett - és utána néhány méterrel átlépi a határt. Ezután újabb hídon kel át a Tatros fölött - de már a román oldalon. A várhegy alatt 15 méternyi bevágást kellett végezni a vonal elvezetéséhez, amelynek során a régi feljárót elbontották, és új, meredekebb, 95 fokból álló lépcsősort építettek. A vasútvonal a magyar oldalon 1897. október 18-án nyílt meg. A román fél 2 év késéssel, 1899. április 5-én készült el a vasútépítéssel, ekkor indult meg a határforgalom. A trianoni békeszerződés után a határátkelőhely megszűnt, csak a II. bécsi döntés, 1940 ősze után került vissza a magyar határ ide a világháború végéig. A 20. század során a vár feltárása, helyreállítása elmaradt, falai erőteljesen pusztulnak. Turisták által szabadon, ingyenesen látogatható.

A helyieknek köszönhetően a sírok gondozottak, és ma már hozzátartozók is felkeresik. A temetőben áll egy harangláb, amelyben az 1800-as évekből származó, maga Fogarassy Mihály erdélyi püspök által adományozott harang lakik, de a Bilibók-tetőn is megemlékeznek a második világháborúban elesett hősökről. Sebő Ödön Halálraítélt zászlóalj című könyvéből most már sokat tudhatunk erről. Ennek emlékét egy emlékmű őrzi, és augusztus utolsó szombatján szentmisét mondanak a helyszínen. Ez az alkalom is sok száz embert vonz.

A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése, a falu után húzódott Magyarország határa. 1600-ban Gijmes néven említik először. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. Határában a Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori határszéli Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban. Később többször megerősítették, de mára csekély nyoma maradt. A Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként.

A Kontumácia szó sok embernek nem jelent semmit. Forrása a latin contumacia főnév, amelynek a jelentését a Révai Lexikon a vesztegzárat jelöli meg.

Contumulo, contumulare jelentése pedig sírdombbal befödni, betemetni.

A legrégibb adataink P. Reparolis Vicentius ferencestől származnak (1764-1775), akit a vesztegzár lelkészének neveztek ki Csík-Gyimesre Mária Terézia utasítására. Ő volt az aki, madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál mondhasson misét, és az akkor meglévő kevés létszámú gyermeket taníthassa. A királyi főkormányszék közbenjárásával az engedélyt meg is kapta. Ettől az időtől kezdve a vesztegzári (kontomáci) lelkészek egyúttal helybéli, valamint a határnál szolgálatot teljesítők gyermekeit is tanították.

A csíksomlyói Ferenc-rendi szerzetesek 1782-ben Gyimesben a vámhivatal közelében római katolikus templomot alapítottak. 1782-ben Olti Péter csíkszentmiklósi plébános volt a gyimesvölgyi terület lelki adminisztátora. 1785. augusztus 19-én kelt királyi levélből 385 hívőről kapunk tudomást, amely valószínű, csak a vesztegzári őslakosokra vonatkozik.

A dokumentumok alapján 1782-ben kőből és téglából építették, és cseréppel van fedve a templom. Van egy kis tornya egy kis haranggal. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. 167 m2 területen fekszik. Elgondolkoztató az északi oldalán talált felirat: 1712. szeptember hónapban itt voltam figyelés alatt (egészségügyi) Karanteria-Karanta patak (örmény) felírás Kontumacia. Az évszám MDCCXII. Lehet, hogy korábban létezett már az épület, és azt alakították át templommá. A főbejárattal átellenben, az út oldalán érdemes megfigyelni az épületet, mintha javítások, toldások lennének rajta.

1783-ban szentelték fel a Gyimes völgyében élő hívek vallásos gondozására.