FORTEMAP 8.1 
FORTEMAP 8.1 
 
Keresés
Bejárások
Pontfelhők
3D Látnivalók

Csíkszépvízi Szent László szobor
Csíkszépvízi Szent László szobor
Szent László három méter magas, egész alakos szobra áll Csíkszépvízen. Bocskay Vince szobrászművész alkotása állva, kezében az országalmával és egy bárddal ábrázolja a lovagkirályt.
A rendszerváltás óta magyar közösség még nem állíttatott ilyen nagyméretű szobrot Erdélyben. A szobor néhány centiméterrel magasabb, mint a kolozsvári Márton Áron-szobor vagy a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre-szobor. Bocskay Vince példa nélkülinek nevezte, hogy egy alig másfél ezer fős közösség, mint amilyen a csíkszépvízi, hasonló méretű köztéri alkotást rendeljen. Ilyen munkát eddig csupán az ötvenezernél nagyobb lélekszámú, nagy gazdasági erővel rendelkező városok engedhettek meg maguknak. „A szobor méreteit az adott tér méretei, a teret szegélyző épületek határozzák meg” – mondta a művész. Bocskay eltért a közismert győri herma Szent László-ábrázolásától. A fej kidolgozásakor például két másik, kevésbé ismert hermát tekintett mintának. Dokumentumokra alapozva végzett előzetes tanulmányokat, minél több információt próbált összegyűjteni a lovagkirályról és koráról.
Még több...
Csíkszépvízi örmény sírkövek
Csíkszépvízi örmény sírkövek
A templom sírkertjében található legrégebbi sírkövek 1781-ből valók.
A cinteremben a helybeli örmény családok tagjainak fekvő sírkövei láthatók. A faragott kősírkövek különlegessége a Székelyföldön ritkaságszámba menő fektetett elhelyezés, melynek csak néhány példája ismeretes a Csíki medence más településein (pl. Csíkszenkirály, Csobotfalva).
Még több...
Kis-Pogány-havas rom
Kis-Pogány-havas rom
A Kis Pogány-havason (1195 m) találhatók a Szent László kápolna romjai, a Szent László kő és a Szent László forrás.
A legenda szerint nagy királyunk a környéken a pogány kunokkal csatázott. A csata emlékére a király kápolnát emeltetett, a kő, amely a patkó nyomát őrzi, a kápolna mellett található. Szent László kútja távolabb van.
Még több...
Örmény emléktábla
Örmény emléktábla
Még több...
Örmény dombormű
Örmény dombormű
Még több...
Örmény Kereszteskő
Örmény Kereszteskő
Az Orlay utcai templomban állított kereszteskő - hacskár - egy 180x100 cm méretű homokkőből lett kifaragva.
A templom 40 éves évfordulójára, páter Kádár Dániel tiszteletére a templom lábazatos kővel borított fülkéjébe egy keresztes követ faragtatott a lelkészség. Az örmények a kőbe díszes ornamentikával faragott keresztet neves események, híres közéletű személyiségek és a családok szeretteinek emlékezetére szoktak felállítani.
Még több...
Dr. Urmánczy Nándor emlékpad (Margitsziget)
Dr. Urmánczy Nándor emlékpad (Margitsziget)
Dr. Urmánczy Nándor emlékpadját 2013. október 1-jén, születésének 145. évfordulója alkalmából felújították a Margitszigeten. Az emlékpadot 1942-ben állították fel először, ám a második világháborúban a bombázások következtében megsemmisült. Most ismét méltó emléket állít az egykori országgyűlési képviselő emlékének.
Dr. Urmánczy Nándor erdélyi örmény származású politikus, író, országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének elnöke, a „megalkuvás nélküli magyar”. Egész életében a nemzeti összetartozásért és cselekvőképességért harcolt, nem volt a meghátrálás híve. Trianon után is a nemzeti egységért harcolt és haláláig rendíthetetlenül hitt Magyarország feltámadásában.
Még több...
Budapesti Örmény Katolikus lelkészség beltér
A második világháborúban erősen megsérült épületet felújíttatta, hozzá épített a templomtérhez kapcsolódó szentély részt is és 1975-ben megtörtént a templom és az épület megszentelése. Az örmény katolikus plébániát Budapesten élő örmény közösség 1922-ben hozta létre és 53 éven keresztül több albérletben végezte hitéleti és közösségi működését.
Budapesti Örmény Katolikus lelkészség beltér
A második világháborúban erősen megsérült épületet felújíttatta, hozzá épített a templomtérhez kapcsolódó szentély részt is és 1975-ben megtörtént a templom és az épület megszentelése. Az örmény katolikus plébániát Budapesten élő örmény közösség 1922-ben hozta létre és 53 éven keresztül több albérletben végezte hitéleti és közösségi működését.
True
511
2605
4
Az örmény szertartású liturgia a római katolikus liturgiától több dologban különbözik. Az örmény liturgia nyelve kezdettől fogva örmény.  A liturgia szövege több könyörgő elemet tartalmaz és hű maradt az ősi alázatos szövegezéshez. Külsőségeiben a pap ruhája egy magas gallérú köpeny, amely díszes, aranyszál díszítéssel van hímezve. A pap a mise jelentős részében egy keleties mintájú föveget visel. A miseruhához a miseruha színéhez és díszítésével megegyező kézelők tartoznak. Az oltárszolgálatot ellátó ministránsoknak többféle színű földig érő zárt ruházata van, amelyhez aranyszállal díszített váll pelerin tartozik. A mise alatt a pap és a ministránsok az oltárt többször is megkerülik. Jelenleg a pap a mise szövegét magyar nyelven mondja el, jeles ünnepek alkalmával külföldi vendég pap rendkívül látványos és ünnepélyes szentmisét mutat be, kórussal és ministránsokkal.
Még több...
Budapesti Örmény Katolikus lelkészség megközelítése a Gellért térről
Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség úgynevezett személyi plébánia, vagyis nincs saját területe, hanem – a Katolikus Lexikon megfogalmazása szerint – „egy terület krisztushívőit rítus, nyelv, nemzetiség vagy más szempont alapján fogja össze közösséggé”.
Budapesti Örmény Katolikus lelkészség megközelítése a Gellért térről
Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség úgynevezett személyi plébánia, vagyis nincs saját területe, hanem – a Katolikus Lexikon megfogalmazása szerint – „egy terület krisztushívőit rítus, nyelv, nemzetiség vagy más szempont alapján fogja össze közösséggé”.
True
511
2605
3
A Budapesti Örmény Katolikus Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergelyről nevezett Személyi Plébániát 1922-ben hozta létre a Budapesten élő örmény közösség, amely 53 éven keresztül több helyszínen végezte hitéleti és közösségi működését. A Budapesti Örmény Katolikus Lelkészség háromszintes épületét Kádár Dániel plébános vásárolta meg a 60-as évek végén, a világ tehetős örmény támogatóinak segítségével, beáldozva a saját családi házának árát is. Azóta van az örmény katolikusoknak az országban ez az egyetlen, örmény szertartású, római katolikus, saját tulajdonú plébániája, amelynek védőszentje Világosító Szent Gergely, az örmény nép 1700 évvel ezelőtti hittérítő apostola, és Szűz Mária, akinek a képe minden örmény templomban megtalálható. Az épület egy szépen összeállított muzeális gyűjteménynek is helyet ad, amelybe könyvek, kódexek, bútorok, szőnyegek, kisplasztikák, egyházi ruhák és kegytárgyak, több évszázados cserépkorsók is tartoznak. 
Még több...
Budapesti Örmény Katolikus templomtól a Citadellára
Túra az Örmény Katolikus Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely templomtól a Citadellára.
Budapesti Örmény Katolikus templomtól a Citadellára
Túra az Örmény Katolikus Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely templomtól a Citadellára.
True
511
2605
1
Még több...
Csíkszépvíz - Szent László emlékhely a Kis Pogány-havason
Az Erdélyt Moldvával összekötő hegyi út mentén, a csík­somlyói zarándoklat útvonalába eső, fogadalmi kápolnáról több korabeli oklevél, katonai térkép is említést tesz.Jelenlegi ismereteink szerint a pogány-havasi Szent László-kápolnát a Visconti által 1699-ben készített térkép tünteti fel először.
Csíkszépvíz - Szent László emlékhely a Kis Pogány-havason
Az Erdélyt Moldvával összekötő hegyi út mentén, a csík­somlyói zarándoklat útvonalába eső, fogadalmi kápolnáról több korabeli oklevél, katonai térkép is említést tesz.Jelenlegi ismereteink szerint a pogány-havasi Szent László-kápolnát a Visconti által 1699-ben készített térkép tünteti fel először.
True
511
2605
1
A Kis Pogány-havason (1195 m) találhatók a Szent László kápolna romjai, a Szent László kő és a Szent László forrás.  A legenda szerint nagy királyunk a környéken a pogány kunokkal csatázott. A csata emlékére a király kápolnát emeltetett, a kő, amely lova patkójának nyomát őrzi, a kápolna mellett található. Szent László kútja távolabb van.
Még több...
Csíkszépvíz - Szépvízi-víztározó
A Szépvízi-víztározó egy mesterséges tó Csíkszeredától 14 km-re északkeletre, a Csíki-havasokban.
Csíkszépvíz - Szépvízi-víztározó
A Szépvízi-víztározó egy mesterséges tó Csíkszeredától 14 km-re északkeletre, a Csíki-havasokban.
True
511
2605
2
1981 és 1986 között épült, Csíkszereda és a környező falvak vízszükségletének 90%-át biztosítja. A gát földgát, agyagmaggal. A tározóba maximum 7 millió köbméter víz fér és szükség esetén 17 óra alatt ereszthető le teljesen.

A mesterséges tóba beleömlik a Pálos-patak és a Szalonka-patak.

Még több...
Csíkszépvíz Fő utca
Csíkszépvíz, gyakran Szépvíz, falu Erdélyben, Hargita megyében. A Tatros völgyét őrző falvak legnagyobbika. Csíkszeredától 12 km-re északkeletre a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Csíkszentmiklós és Csíkborzsova tartozik hozzá.
Csíkszépvíz Fő utca
Csíkszépvíz, gyakran Szépvíz, falu Erdélyben, Hargita megyében. A Tatros völgyét őrző falvak legnagyobbika. Csíkszeredától 12 km-re északkeletre a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Csíkszentmiklós és Csíkborzsova tartozik hozzá.
True
511
2605
1
Csíkszépvíz neve és léte Szent László emlékéhez kötődik. A legenda szerint nagy királyunk a környéken a pogány kunokkal csatázott. A győztes csata után Szent László a Kis Pogány-havason megpihent, majd a táltos Szög nevű lovát megsarkantyúzva a völgybe ugratott, ahol egy tiszta vízű patakban lovát megitatta, mondván: „Igyál lovam, mert ez szép víz”. Innen ered a patak, majd a patak mentén települt falu neve. Régen Szépmezőnek is nevezték.
Még több...
Csíkszépvíz megközelítése a Szépvíz-pataktól
Csíkszépvíz megközelítése a Szépvíz-pataktól
True
511
2605
1
Még több...
Csíkszépvízi falunézés
Csíkszépvíz (gyakran Szépvíz) falu Erdélyben, Hargita megyében. A Tatros völgyét őrző falvak legnagyobbika. Csíkszeredától 12 km-re északkeletre a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Csíkszentmiklós és Csíkborzsova tartozik hozzá.
Csíkszépvízi falunézés
Csíkszépvíz (gyakran Szépvíz) falu Erdélyben, Hargita megyében. A Tatros völgyét őrző falvak legnagyobbika. Csíkszeredától 12 km-re északkeletre a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Csíkszentmiklós és Csíkborzsova tartozik hozzá.
True
511
2605
3
A séta az Örmény emlékháztól indul. Az Emlékháznak helyet adó épület 1862-ben készült el, egy kereskedőcsalád tulajdonában volt. Itt működött a "Szentháromság”-ról elnevezett gyógyszertár is. Az ingatlan 1924-ben került a Szentháromság Segélyegylet tulajdonába.1948-ban államosították és ezután szülőotthont, majd szociális öregotthont alakítottak ki összevonva a szomszédos épületekkel. 2008-ban hosszas tárgyalások után sikerült a jogfolytonosságú Szentháromság Alapítvány számára visszaszerezni.  Igen rossz, lelakott állapotban volt, és az alapítvány csak fokozatosan tudta felújítani. Mindezt azzal a céllal, hogy méltó emléket állítsanak a hajdan volt itteni örmény közösségnek. Az épület több teremből áll, berendezése folyamatosan történt és ma is történik: liturgikus és tárgyi emlékek, miseruhák, családi és közösségi fényképek, írásos dokumentumok, régi bútorok, használati tárgyak alkotják a lassan bővülő  kiállított anyagot.

A falu felett északra magasodó Pogány-havas előfokán gótikus kápolnarom van. A monda szerint Szent László építtette a kunok legyőzésének emlékére, a közelében levő sziklán pedig két lólábhoz hasonló bemélyedést Szent László lovának patkóhelyeként emlegetnek. A falu valószínűleg előbb itt a hegytetőn feküdt és csak a békésebb időkben települt le a hegy alatti völgybe. 1669-ben I. Apafi Mihály fejedelem engedélyével örmények telepedtek itt le, akik alig 200 év alatt módos, városias településsé fejlesztették. A gyimesiek egykori vásáros helye, környékén borvízforrások vannak. Felette 1986-ban épített gát és víztározó található.

1910-ben 3078 magyar lakosa volt, 92 görög katolikus kivételével mind római katolikusok. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásának székhelye volt. 1992-ben 1768 lakosából 1755 magyar és 12 román volt. Jelenleg a községet főként magyarok lakják. A 2002-es népszámlálás szerint a 3652 lakos 96,39%-a (3520 fő) magyar nemzetiségű volt.
Még több...
Csíkszépvízi örmény katolikus templom
A templom építése szorosan kötődik a 17. század második felében Székelyföldre költöző örményekhez, akik Csíkszépvízre a 17. század közepe és a 18. század első évtizedei közötti időszakban kerültek.
Csíkszépvízi örmény katolikus templom
A templom építése szorosan kötődik a 17. század második felében Székelyföldre költöző örményekhez, akik Csíkszépvízre a 17. század közepe és a 18. század első évtizedei közötti időszakban kerültek.
True
511
2605
1
A főoltár mögötti falon lévő felirat szerint, a mai templom helyén egy 1701-ben épült kőtemplom állt, melynek anyagát beépítették a későbbi nagyobb templomba. A ma látható templomot 1762-ben kezdték építeni, a Szentháromság Egyesület és a Krisztus kínszenvedéséről nevezett társulat a Passionis Domini tulajdonából, ugyanakkor a nép körében is szervezetek gyűjtéseket.1768-ban az épülő templomhoz fatornyot csatoltak, melyben két harangot helyeztek el. A templom végső formáját 1785-ben nyerte el, abban az évben szentelte fel Szentháromság tiszteletére, gróf Batthyány Ignác püspök. 1846-ban a templomot megnagyobbították, akkor került sor a hajó déli falához csatlakozó portikusz építésére. A templom első szószékét 1775-ben készítették, melyet 1860-ban egy újabb szószékkel helyettesítettek. A templomot 1813-ban kőoszlopokra támaszkodó fakerítéssel vették körül. A megrongálódott kerítés helyébe 1859-ben új kőfalat emeltek a templom és a sírkert köré. A kerítés keleti részéhez csatlakozó Szent Család kápolna 1820-ban épült Száva Antal jóvoltából.
Még több...
Csíkszépvízi örmény katolikus templom beltéri panoráma
1925-ben egy nagyméretű restaurálás alkalmával készült el a templom jelenlegi díszítőfestése és a mennyezet olajjal festett képeit is ugyanakkor készítették.
Csíkszépvízi örmény katolikus templom beltéri panoráma
1925-ben egy nagyméretű restaurálás alkalmával készült el a templom jelenlegi díszítőfestése és a mennyezet olajjal festett képeit is ugyanakkor készítették.
True
511
2605
3
A mellékoltárokat kicserélték, a főoltárt pedig átalakították. A restaurálás alkalmával adományozták a templom számára a festett üvegablakokat, melyeket a grottaui (Csehország) Richard Schlein készített. A templom mai, neogótikus díszítésű padjai 1895-ben készültek. Orgonája 1911-ből való, a pécsi Angster József és fiai cég munkája.
Még több...
Csíkszépvízi örmény katolikus templom sírkertje.
A temetőben a helybeli örmény családok tagjainak fekvő sírkövei láthatók.
Csíkszépvízi örmény katolikus templom sírkertje.
A temetőben a helybeli örmény családok tagjainak fekvő sírkövei láthatók.
True
511
2605
1
A templomot körülölelő cinteremfal az északnyugati és délnyugati sarkainál levágott, szabálytalan téglány alakú. A kőlábazatra helyezett vakolt téglafal csúcsát cserepek védik a beázástól, belső részébe félköríves falfülkéket mélyítettek be. Délkeleti sarkát a két helyiségből álló Szent Család kápolna képezi. A kápolna egy nagyobb, sátortetővel fedett hullámos oromzatú épületrészből és egy annál alacsonyabb nyeregtetős építményből áll. A hullámos kiképzésű oromzat félköríves falfülkéje alatt található kőtáblán az építésre vonatkozó felirat található: „Szentséges Família Tiszteletére Száva Antal 1820”. A cinteremben a helybeli örmény családok tagjainak fekvő sírkövei láthatók. A faragott kősírkövek különlegessége a Székelyföldön ritkaságszámba menő fektetett elhelyezés, melynek csak néhány példája ismeretes a Csíki medence más településein (pl. Csíkszenkirály, Csobotfalva).
Még több...
Csíkszépvízről a Kis Pogány-havasra
Csíkszépvízről a Kis Pogány-havasra
True
511
2605
1
Még több...
Gyimesbükk - Deáky Panzió
Gyimesbükkön, az ezeréves határ, a Gyimesi-szoros és a Rákóczi-vár romjainak közelében, kéthektáros területen található a szálláshely.
Gyimesbükk - Deáky Panzió
Gyimesbükkön, az ezeréves határ, a Gyimesi-szoros és a Rákóczi-vár romjainak közelében, kéthektáros területen található a szálláshely.
True
511
2605
2
Gyimesbükkön, az ezeréves határ, a Gyimesi-szoros és a Rákóczi-vár romjainak közelében, kéthektáros területen található a szálláshely, amelyben sátorozási lehetőség is adott.  2 ágyas saját fürdőszobás szobák, sétakocsikázás, Csángó népi mulatóprogram, gyalogtúrák, lovas, szekeres kirándulások, esztena-látogatás és sajtvásárlási lehetőség várja a vendégeket. 
Még több...
Gyimesbükki Rákóczi-vár
A gyimesbükki Rákóczi-vár Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál található.
Gyimesbükki Rákóczi-vár
A gyimesbükki Rákóczi-vár Gyimesbükk és Palánka között, a Tatros folyó völgyében, a történelmi magyar országhatárnál található.
True
511
2605
1
Egyes vélemények szerint Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Első neve Ghemes vára volt, amit feltételezések szerint a területen akkoriban élő gímszarvasokról kapott. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A mádéfalvi veszedelem után az osztrák csapatok is megerősítették, a lehetőségekhez képest bővítették. A vár a 19. század közepéig volt használatban, amíg meg nem épültek a határkapuk, vámhivatali épületek és a határőr laktanyák. 1894-ben Magyarország és Románia új vasútvonal építését határozták el, mely a gyimesek völgyében lépi át a határt. A vasút a Gyimesbükk elhagyása után a vár tövében átlépi a Tatros folyót, elhalad a 30. számú vasúti őrház mellett - amely a MÁV legkeletibb őrháza lett - és utána néhány méterrel átlépi a határt. Ezután újabb hídon kel át a Tatros fölött - de már a román oldalon. A várhegy alatt 15 méternyi bevágást kellett végezni a vonal elvezetéséhez, amelynek során a régi feljárót elbontották, és új, meredekebb, 95 fokból álló lépcsősort építettek. A vasútvonal a magyar oldalon 1897. október 18-án nyílt meg. A román fél 2 év késéssel, 1899. április 5-én készült el a vasútépítéssel, ekkor indult meg a határforgalom. A trianoni békeszerződés után a határátkelőhely megszűnt, csak a II. bécsi döntés, 1940 ősze után került vissza a magyar határ ide a világháború végéig. A 20. század során a vár feltárása, helyreállítása elmaradt, falai erőteljesen pusztulnak. Turisták által szabadon, ingyenesen látogatható.
Még több...
Gyimesbükki temető
A Rákóczi-vár romjaival szemben a templom közelében áll a kontumáci temető, benne az első világháborúban elesett katonák sírjaival.
Gyimesbükki temető
A Rákóczi-vár romjaival szemben a templom közelében áll a kontumáci temető, benne az első világháborúban elesett katonák sírjaival.
True
511
2605
1
A helyieknek köszönhetően a sírok gondozottak, és ma már hozzátartozók is felkeresik. A temetőben áll egy harangláb, amelyben az 1800-as évekből származó, maga Fogarassy Mihály erdélyi püspök által adományozott harang lakik, de a Bilibók-tetőn is megemlékeznek a második világháborúban elesett hősökről. Sebő Ödön Halálraítélt zászlóalj című könyvéből most már sokat tudhatunk erről. Ennek emlékét egy emlékmű őrzi, és augusztus utolsó szombatján szentmisét mondanak a helyszínen. Ez az alkalom is sok száz embert vonz.

Még több...
Gyimesbükki vasúti átjáró
Gyimesbükk (románul Ghimeş-Făget) Bákó megyében, Csíkszeredától 32 km-re északkeletre a Tatros felső szakaszán a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik, az utolsó falu a Gyimes völgyben.
Gyimesbükki vasúti átjáró
Gyimesbükk (románul Ghimeş-Făget) Bákó megyében, Csíkszeredától 32 km-re északkeletre a Tatros felső szakaszán a Gyimesi-szoros alsó kijáratánál fekszik, az utolsó falu a Gyimes völgyben.
True
511
2605
1
A történelmi Erdély egyik legkeletibb települése, a falu után húzódott Magyarország határa. 1600-ban Gijmes néven említik először. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Szépvízi járásához tartozott. Határában a Gyimesi-szoros jobb oldalán még láthatók az egykori határszéli Rákóczi-vár romjai, melyet Bethlen Gábor építtetett 1626-ban. Később többször megerősítették, de mára csekély nyoma maradt. A Rákóczi-vár romjai alatt, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól áll a hajdani Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb, 30. számú vasúti őrháza. Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként.
Még több...
Kontumáci kápolna Gyimesbükkön
1782-ben épült és Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna, a Gyimesek legrégebbi temploma.
Kontumáci kápolna Gyimesbükkön
1782-ben épült és Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt kápolna, a Gyimesek legrégebbi temploma.
True
511
2605
6
A Kontumácia szó sok embernek nem jelent semmit. Forrása a latin contumacia főnév, amelynek a jelentését a Révai Lexikon a vesztegzárat jelöli meg.

Contumulo, contumulare jelentése pedig sírdombbal befödni, betemetni.

A legrégibb adataink P. Reparolis Vicentius ferencestől származnak (1764-1775), akit a vesztegzár lelkészének neveztek ki Csík-Gyimesre Mária Terézia utasítására. Ő volt az aki, madéfalvi veszedelem évében, 1764. szeptember 3-án engedélyt kért, hogy magánháznál mondhasson misét, és az akkor meglévő kevés létszámú gyermeket taníthassa. A királyi főkormányszék közbenjárásával az engedélyt meg is kapta. Ettől az időtől kezdve a vesztegzári (kontomáci) lelkészek egyúttal helybéli, valamint a határnál szolgálatot teljesítők gyermekeit is tanították.

A csíksomlyói Ferenc-rendi szerzetesek 1782-ben Gyimesben a vámhivatal közelében római katolikus templomot alapítottak. 1782-ben Olti Péter csíkszentmiklósi plébános volt a gyimesvölgyi terület lelki adminisztátora. 1785. augusztus 19-én kelt királyi levélből 385 hívőről kapunk tudomást, amely valószínű, csak a vesztegzári őslakosokra vonatkozik.

A dokumentumok alapján 1782-ben kőből és téglából építették, és cseréppel van fedve a templom. Van egy kis tornya egy kis haranggal. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel. 167 m2 területen fekszik. Elgondolkoztató az északi oldalán talált felirat: 1712. szeptember hónapban itt voltam figyelés alatt (egészségügyi) Karanteria-Karanta patak (örmény) felírás Kontumacia. Az évszám MDCCXII. Lehet, hogy korábban létezett már az épület, és azt alakították át templommá. A főbejárattal átellenben, az út oldalán érdemes megfigyelni az épületet, mintha javítások, toldások lennének rajta.

1783-ban szentelték fel a Gyimes völgyében élő hívek vallásos gondozására.

Még több...
Kontumáci kápolna kert
Kontumáci kápolna kert
True
511
2605
1
Még több...
Kontumáci kápolna megközelítése
Kontumáci kápolna megközelítése
True
511
2605
1
Még több...
Kontumáci kápolna melleti emlékhely
A Kontumáci kápolna előtt az egykori iskola romjain kialakított emlékhely látható.
Kontumáci kápolna melleti emlékhely
A Kontumáci kápolna előtt az egykori iskola romjain kialakított emlékhely látható.
True
511
2605
1
Még több...
Kopjafák a Kontumáci kápolna felett
Kopjafák a Kontumáci kápolna felett
True
511
2605
1
Még több...